K-vitamin

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.

Mihez szükséges?

A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor)
Alvadási faktorok képzése

Mennyi szükséges belőle?

Az ember K-vitamin szükségletét felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin. A táplálékkal bevitt K-vitamin 10-70%-a szívódik csak fel. Éppen ezért hosszan tartó, bélgyulladással járó betegég, vagy antibiotikus terápia következménye lehet K-vitamin hiány. Az újszülötteknél ezt a hatást a bélbaktériumok csekély száma okozza. Mindkét hiányállapot velejáró tünete a vérzékenység.

Miben található meg?

Legjobb K-vitamin forrásaink a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.

Napi szükséglet / adagolás

életkor

szükséglet
(mikrogramm)

	nő	férfi
Félévesnél fiatalabb	5
7-12 hónap	10
1-3 év	15
4-6 év	20
7-10 év	30
11-14 év	45
15-18 év	65
19-30 év	70
31-60 év	65	80
60 év felett	65	80

szükséglet
(mikrogramm)

	nő	férfi
Várandósság	70	-
Szoptatás	70	-
Nehéz fizikai munka	-	90
Stressz	80
Dohányzás	70	80
Alkohol fogyasztás	100
Menopauza	70	-

A hiány és többlet hatása

Hiányállapotok

K-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok.

Túladagolás